10-Újra itthon

Úgy tűnik helyrerázódott minden a lelkemben, a végére ugyanúgy élveztem a Balcsit mint minden évben, és nagyon-nagyon nem akaródzott hazajönni. Pedig már tényleg kezdtem megijedni, hogy mi van velem. Mert ha egy rohadt kis kéthetes gyak így kikészít, akkor mi lesz velem 2 év múlva, mikor majd rendesen dolgoznom kell? Bár lehet, hogy így szarabb, hogy azt se tudom, hogy akiket otthagytam élnek-e vagy már meghaltak, miközben én vidáman lubickolok meg napozok. Nekem ez nem megy, én nem tudok ennyire elhatárolódni. Vagyis mikor ott vagyok közben igen, de utána mikor hazamegyek mindig beforgatom magam. Félek, hogy elfecsérelem az időmet és nem élek eleget, vagy nem élek úgy ahogy kéne, és később megbánom. Lelkizős vagyok, nah :D
Ráadásul kedden vizsgázom...háááááát. Csábít a gondolat, hogy elhalasszam, ugyanis krónikus vizsgahalogató vagyok:) Van még egy napom.  Eddig kb a háromnegyedét az anyagnak egyszer elolvastam, de természetesen alig emlékszem valamire, szóval most azt nem tudom, hogy inkább ismételjek vagy olvassam el ami hiányzik. Elvileg ez nem egy kemény vizsga, az előző félévben is úgy mentem el, hogy kb alig olvastam el valamit az anyagból, előző este is moziban voltam, ki is húztam egy olyan tételt amit el se olvastam, aztán valahogy mégis összestandupoltam egy ötöst, szóval ahhoz képest most extra jó vagyok. Ha szerencsés vagyok valaki olyan vizsgáztat majd aki otthagy a könyvemmel egy órácskára egy bezárt teremben. De erre nem akarok alapozni, mert ha nem, akkor mégsem kéne beégni. Ráadásul szinte minden vizsgám 5ös lett most, nem kéne elcseszni az átlagomat. Ja!!! És ha valaki ebből azt szűrné le, hogy az orvosi egyetem milyen könnyű, pedig a hülye medikusok mennyit rinyálnak, annak elmondom, hogy eddig minden tárgyból kőkeny vizsgánk volt, ez az első ilyen. Még a legszarabb kis tantárgyból írt demón se lehetett soha puskázni.

Jah, és végül találkoztam azzal akivel akartam, kutyát sétáltattunk mi is meg ők is. Persze a csajjal volt, szóval csak köszöntünk. Én bezzeg nem tudtam villogni egyetlen hyperjópasi vizimentővel sem grrrr.... Jah, egyébként az is jellemző, hogy a kutyám minden más kutyához odarángat akikhez nem kéne, de az ő kutyájáról tudomást sem vett, pedig ha megálltunk volna, jobban szemügyre vehettem volna a csajt, A. pedig engem :):)  Na mindegy, azért így is megállapítottam, hogy a csaj ronda és igénytelen (természetesen :D:D:), és nem tom mit csinált az én színizom balatoni exféleségemmel, de felhízlalta!!!!! Azóta kiderítettem, hogy a kislány egy cukrász, kókuszgolyóval meg franciakrémessel tömi vagy mi a szar????
Háhááá, milyen jó, hogy én nem tudok főzni, egy pasi egészségét se károsítom így meg :D