2010. augusztus 4., szerda

08

Hú, hát a mai 3 órás háziorvosi gyak az úgy lefárasztott, mint mikor reggel 8tól este 10ig voltam bent egyszer a kórházban, mert "ügyelnünk" is kellett. És természetesen nem azért, mert annyi dolgom lett volna (konkrétan semmi) hanem ez a pali.... mármint az orvos. Komolyan nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek. Az első egy órában szerencsénk volt, végig jöttek a beteg, de utána.... komolyan mondom több mint egy órán át nyomta a dumát a Bibliáról!!! Már a falat kapartam. Én hiszek Istenben, de ez az ember olyan hülyeségeket hordott össze, próbáltam párat megjegyezni, de folyton lepattantam, úgyhogy végül inkább próbáltam gondolatban összeszedni, hogy miket kell bepakolnom a holnapi nyaraláshoz, és természetesen nem beleröhögni a képébe, ami elég nehéz volt, mert az asszisztense a háttérben párszor elröhögte magát, amit mi láttunk, de ő nem. Ráadásul az asszisztensnő mikor reggel megérkeztünk, mondta is, hogy tegnap szerencsénk volt, h a Bibliáról nem kezdett el beszélni, mert ha abba belelovalja magát, végünk. És ez be is következett.... szidtam a betegeket rendesen magamban, h bezzeg mikor kéne egy se jön!! Egyébként az is vicces volt, hogy néha tartott ilyen félperces szüneteket a beszédben, és közben gondterhelten sóhajtozott meg nyögött, látszott, hogy azon agyal, hogy hogy adhatna át nekünk minél többet az ő bölcsességéből. Komolyan nyomasztó volt.....

3 megjegyzés:

  1. :))) Én ilyenkor csak jókat mosolygok, ha valaki ennyire pakolja a szöveget, standard az arcomon van, oda se figyelek, és bízom benne, hogy hirtelen nem kezd átváltani valami szomorú témára én emg ott vigyorgok...

    VálaszTörlés
  2. Hát általában én is, de a hetvenedik perc végére már eléggé untam. Ráadásul hol felemelte a hangját és szinte kiabált, hol meg sóhajtozott vagy azon gondolkodott, hogy hogy adhatná át még ENNÉL is szemléletesebben nekünk a mondanivalóját. Így pedig elég nehéz volt katatón állapotba kerülni :D

    VálaszTörlés
  3. Hi :)
    ezek szerint nekem óriási mákom volt a háziorvossal akinél gyakon voltam. ugyan ő is irtó sokat beszél, de értelmes dolgokról meg nemcsak kedves a betegekkel hanem tudja is h mit csinál.

    most találtam rá a blogodra Ac-nál, és nagyon tetszik hébe-hóba foglak olvasni!

    VálaszTörlés